2017. április 26., szerda

Még mindig nem unom... / Not yet tired of...

Nem, nem feledkeztem meg a múltkor mutatott gyöngyökről, csak éppen más projektek kötöttek le az utóbbi időben...
Mivel végre volt megfelelő színű delicám,  gondoltam, kipróbálom, milyen azzal megfűzve Eren kulcsa. (na meg mert végre itt az új évad, és awww, az az opening... *.*), Delicával tényleg jobb lett, mint anno 15/0 kásával, bár az is igaz, hogy a tökéletes megoldás a két gyöngyfajta kombinálása lenne (a négyzetes rész vékonyabb, legalábbis az általam használt referenciakép tanúsága szerint). Majd egyszer, talán... bár már két másik kulcs is szerepel a to-do-listámon ;)

No, I've not entirely forgotten about the lately shown crystal beads, only I was busy with other projects...
Because I've finally got delicas in the right colour (and because yay, season two is finally here!), I made a new version of Eren's key. It really looks better with delicas than with 15/0 seedies, but I guess combining the two bead types would give the perfect result. Well, maybe later... but I've already two other keys on my to-do-list ;)

2017. április 3., hétfő

Can you guess, what am I currently watching? ;)
Na, vajon mire függhettem rá mostanában? ;)

Hint: the Swarovskis are "crystal moonlight" and "crystal silver shade"...
















Yup, the answer is Sailor Moon... ^.^" Now considering that I'm that kind of weird person who can be inspired to beadweaving even by a seinen (e. g. here: Eren's key), so easy to imagine what happens, if I start watching something, where everything shines and sparkles, some guys named after gemstones search for a crystal, and the heroine wears loooooooots of jewelry XD

Hát igen, a Sailor Moonról van szó, ciki vagy sem ez ennyi idős fejjel ^.^"
És ha figyelembe vesszük, hogy engem akár még egy óriáskaszabolós seinen is képes volt gyöngyfűzésre inspirálni (Eren kulcsa), könnyű elképzelni, milyen eredménnyel járhat, ha elkezdek nézni egy kellően csilivili sorozatot, ahol ásványnevű fickók egy kristályt keresnek, a hősnőn meg annyi smukk van, hogy karácsonyfának is elmenne... (Na jó, talán kicsit túloztam. De most komolyan, az ember lánya  vagy tiarát hordjon, vagy hajcsatokat; vagy medálos nyakpántot, vagy brosst, de nem ezt így egyszerre mind, hát nem?)

Me, while watching Usagi transforming: "Hey look at that earring - I can also make something similar!" (I've made earlier moon and starlets too) - So I've got now one more pair of crazy earrings :)

Valahogy így ment: *Usagi épp átváltozik*
 - Hoppá, nézzük csak azt a fülbevalót! Ilyesmit én is tudok csinálni, nem? (Tekintve, hogy mind holdacskát, mind csillagokat is fűztem már.) - Szóval a pillanatnyi felbuzdulás eredményeképpen most van egy újabb pár lehetetlen fülim...

2017. március 30., csütörtök

Kirschblüte / Cseresznyevirág

Auf die Kirschblüten müssen wir vielleicht noch ein paar Tagen warten, ich war aber wieder ungeduldig ;) Eigentlich habe ich schon vor einem Jahr versucht, aus diesen kleinen Swarovski-Blumen (die ich nur wegen ihres günstigen Preis gekauft hatte) zu der Jahrezeit passende Ohrringe zu machen, aber ohne Erfolg, da ich nicht herausfinden konnte, wie ich die Blumen auffädeln sollte.
Wie so oft im Leben, hat jetzt sich wieder die einfachste Lösung als die effektivste erwiesen: ein RAW-Würfel von 4 mm Rundperlen wurde mit den Blumen (Seiten) und mit 15/0 Rocailles (Ecken) geziert. Sie ähneln sich tatsächlich dichten Trauben von Kirschblüten (wie z.B. diese), oder? :)
Die Idee war also gut, es blieb nur noch ein einziges Problem: Würfel haben ja sechs Seiten - die Blümchen waren aber in einer 10er-Packung... Und da beging ich den nächsten dummen Fehler: versehentlich habe ich "Rose" Blümchen statt "Light Rose" gekauft, so gibt es jetzt zwei "Kuckucksei" auf den Ohrringen ^.^" Aber hey,  die lebende Blumen sehen auch nicht völlig identisch aus... 

A cseresznyevirágokra még talán várni kell pár napot, de én persze nem bírtam ki addig ;) Na jó, igazság szerint tavaly ilyenkor már próbáltam összehozni valami évszakhoz illő fülbevalót ezekből a Swarovski virágokból, csak éppen fogalmam sem volt, hogyan kéne felfűzni őket. (Csak a kedvező áruk miatt csábultam el anno, abba már nem gondoltam bele, hogy a közepükön vannak átlyukasztva...)
Ahogy annyiszor, most is a legegyszerűbb megoldás bizonyult a legjobbnak: egy RAW-kocka az alap, ennek az oldalai vannak díszítve a virágokkal, a csúcsai pedig kásagyöngyökkel. (végül is, mindössze egy évbe telt, hogy rájöjjek...) Már épp kezdem volna örülni, mikor beugrott, hogy hoppá, a kockának 6 oldala van (ugye-ugye, ezért kell figyelni matekórán), a virággyöngyök viszont tízes csomagban voltak. Szóval kellett még kettő - és mivel egyik boltban sem találtam, kivételesen webshopból rendeltem. És hát igen, ha nem tudod élőben összehasonlítani, viszont az árnyalat nevére sem emlékszel már... akkor bizony adódhatnak problémák. Jelen esetben például sikerült "Rose" színűeket venni a (mint utólag rájöttem) "Light Rose" árnyalatú virágok mellé. ^.^"
De végső soron egy fa virágai között sem találhatsz két teljességgel egyformát, nem? ;)
Az meg pláne külön bájos, ahogy a multikulti jegyében a cseh préselt gyöngyből, illetve a még Olaszországban vásárolt osztrák swariból sikerült kis sakuravirágokat összehozni - igaz, legalább a kásagyöngy japán volt XD 

2017. március 27., hétfő

Noch ein bisschen Ozeanblau / Még egy kis tengerkék


Nach dem Armband diesmal ein Ring zu dem ozeanblauen "Freiheit" Anhänger*... Ich versuchte die Form des Anhängers im kleineren Maße zu wiedergeben - das "Netz" habe aber weggelassen, weil es die größte Teil des Rings verdeckt hätte. Echt schade, dass es keine noch kleinere Perlen gibt...

A múltkori karkötő után ezúttal egy gyűrű az óceánszínű "Freiheit" medálomhoz*. Megpróbáltam azt a formát visszaadni kisebb méretben - sajnos azonban a "kásahálót" le kellett hagynom, mert szinte az egészet eltakarta volna. Miért is nincsenek még kisebb kásagyöngyök...

*Ich glaube, ich sollte endlich verraten, woher eigentlich der Name des Anhängers kommt. Beide meiner veröffentlichten Muster haben ja deutsche Namen ("Freiheit" und "Edel")  - es ist aber nur ein Zufall,glaubt nicht, dass ich so besessen von der deutsche Sprache wäre ;)
Ehrlich gesagt habe ich in beiden Fall von einem Anime motiviert, diese Wörter zu benutzen. ^.^"

Das Design des Anhängers habe ich nämlich am Höhepunkt (oder Tiefpunkt, je nach Beurteilung) meiner Shingeki no kyojin-Manie entwickelt. Während ich die erste Versionen gefädelt habe, habe ich immer gerade entweder den Manga gelesen, das Soundtrack gehört, oder einen Lieblingscharakter betreuert und für die noch lebenden ganz fest den Daumen gedrückt... So suchte ich nach einen Namen, der diese Feeling irgendwie widergibt, und mich an jene Zeit erinnert.
In der zweiten Opening der Serie https://www.youtube.com/watch?v=VIyIuSHI0MY) ist der Ausdruck "Flügel der Freiheit" mehrmal zu hören - es war eigentlich alles, was ich von dem Liedtext memorisieren konnte XD
 Dazu kommt noch, dass das Design des Anhängers so flexibel ist, du hast freie Wahl von vielen Variationen, deshalb habe ich daran gedacht, dass "Freiheit" wäre ein passender Name aus allen Aspekten.

*Azt hiszem, ideje lesz felfedni "sötét titkomat", hogy mégis honnan vettem ezt a nevet...
Mindkét eddig publikált mintám ugyebár német nevet kapott ("Freiheit" és "Edel"), ez azonban csak véletlenül alakult így, szó sincs arról, hogy valami megszállott germanofil lennék. Igazság szerint mindkét esetben egy-egy anime motiválta a névadást ^.^"

A medál designjának kialakulása pont a Shingeki no kyojin-mániám tetőpontjára (vagy mélypontjára, nézőpont kérdése) datálható. Miközben az első verziókat fűztem, mindig vagy épp a mangát olvastam, vagy a soundtracket hallgattam; esetleg valamelyik szerencsétlen sorsú szereplőt gyászoltam, illetve nagyon drukkoltam a többiek túléléséért... Ezért gondoltam, hogy valami olyan nevet szeretnék adni a medálnak, ami visszaadja ezt a feelinget, és valahogy köthető a történethez.
A sorozat második openingjében (Jiyuu no tsubasa) többször is elhangzik a "Flügel der Freiheit", azaz a "szabadság szárnyai" kifejezés. Hát igen, kb. ennyit tudtam megjegyezni az egész lyricsből, mert a japán szöveg már meghaladta a képességeimet - ezt a három szót viszont hihetetlen lelkesedéssel tudtam kornyikálni XD
Ráadásul ez a minta sokoldalúan variálható, meglehetős szabadságot enged a leendő alkotóknak, ezért is gondoltam, hogy a "Freiheit" név illeni fog hozzá.

Was die andere Anleitung betrifft: als ich sie geschrieben habe, habe gerade den Animeserie Princess Tutu gesehen (eigentlich schon zum zweiten Mal, da ich es sehr mag), so habe ich den Muster nach einem sympatischen Charakter genannt. Edel ist eine mysteriöse, in Rätseln sprechende Juwelenverkauferin. Sie erscheint immer zur rechten Zeitt, um der Protagonistin Rat zu geben oder den richtigen Weg zu zeigen. (Hier ist ein tolles AMV über sie: https://www.youtube.com/watch?v=qYvJXpYMeGE)

Ami a másik mintát illeti: mikor a leírást készítettem, a Princess Tutu c. animesorozatot néztem éppen újra, így aztán az egyik szimpatikus szereplő lett a névadó. Edel egy ékszereket áruló titokzatos hölgy, aki mindig pont a megfelelő pillanatban bukkan fel, hogy tanácsot adjon a főszereplő lánykának, vagy megmutassa neki a helyes utat. A neve egyébként azt jelenti, "nemes" (de pl. a drágakövet is Edelsteinnek hívják németül, az Edelweissről, vagyis a havasi gyopárról nem is beszélve). Itt egy klassz AMV a karakterről, ha valakit érdekel: https://www.youtube.com/watch?v=qYvJXpYMeGE (spoileres!)





2017. március 23., csütörtök

Kleiner Würfel / Kiskocka

In den letzten Tagen konnte ich zum Glück mehrere kleinere Pläne verwirklichen bzw. ältere Projekte endlich beenden, so kommen gleich mehr Posts über süße kleine Dingsda...
Mostanában szerencsére sikerült pár régebbi apróságot befejezni, illetve újabb ötletecskéket megvalósítani, szóval a következőkben egész posztáradat következik mindenféle pici cuki csecsebecsécskéről...

Pro primo ein endlich beendetes UFO, ein kleines Kristall-Würfelchen. Bei mehreren ungarischen Perlerinnen habe ich der Rivoli-Würfel aber statt Peyote mit Square stitch gefädelt. Ich habe aber die originale Version mit 14er Rivolis zu groß (und teuer...) gefunden, so habe es mit 8 mm Rivolis gefädelt. Leider ist es nicht zu gut gelungen (fädeltechnisch gesehen, weil er keine Haltung hat), da aber mir so viel Arbeit und Mühe gekostet habe, ich werde ihn behalten :) Und natürlich weil er so schön funkelt *.* Unfolierte Rivolis zu benutzen hat sich als eine excellente Idee erwiesen. So, alea haec NON iacta est ;)

Hmmm... sollte ich vielleich einen aus blauen Rivolis machen, um ein eigenen kleinen Tesseract zu haben? :D


Először is íme eme végre-valahára befejezett kis kristálykocka.
Több magyar gyöngyöslánynál láttam a rivolikból álló kockát peyote helyett négyzetöltéssel megfűzve (sajnos, nem tudom, eredetileg kinek az ötlete ez a változtatás, de így szerintem jobban is néz ki).
A 14 mm-s rivolikból álló verzió nekem túl nagynak (illetve leginkább drágának) tűnt, ezért 8 mm-sekkel próbáltam ki. Sajnos nem sikerült valami jól (mármint fűzéstechnikailag, mert pocsék a tartása), de mert annyit küzdöttem vele, megtartom. Na meg persze mert olyan ellenállhatatlanul csilivili - látnátok csak napfényben *.* Jó ötlet volt fóliázatlan rivolikat használni... Szóval, alea haec NON iacta est ;)

Hmmm... kéne fűzni egyet kék rivolikból is, akkor lehetne egy saját pici Tesseractom :D




2017. március 16., csütörtök

Und weiter geht's...

Da das blaue so gut gelungen ist, habe ich natürlich auch zu meinem kupferfarbigen Anhänger ein passendes Armbändchen gemacht. Diese Rundperlen haben ja so eine angenehme Textur, ich wollte eigentlich immer ein Armband aus sie machen, nur ein passendes Muster fehlte mir bisher.

Au, erst jetzt fällt mir ein, dass gerade dieses auf meinem rechten Handgelenk zu tragen war nicht die beste Entscheidung... :'(
(Wie schon erzählt habe, dieses Bild von Jenny Dolfen hat mich eigentlich darauf inspiriert, etwas kuperfarbiges zu fädeln. Und ja, Maedhros ist gerade einer der coolen aber tragischen einhändigen Helden... Guckt mal nur dieses Bild: https://goldseven.wordpress.com/2012/04/29/there-will-be-blood-painting/ )









2017. március 10., péntek

Ozeanblau :)

Nach langer Pause wieder zurück zu diesem schon mehr als ein Jahre alten Blog - ja bitte, er hatte Geburtstag im Februar :) Ich wollte eigentlich aus diesem Anlass etwas präsentieren, eine Anleitung vielleicht, konnte aber leider nichts machen, was ich sehr bereue. Es war ein ziemlich unglücklicher (oder wenigstens chaotischer) Monat aus jedem Aspekt...
Zu Perlenfädeln habe ich eigentlich erst in dieser Woche gekommen, hier das Ergebnis - und zwar mit viel überflüssigem Geschwätz...


Dieses Armband habe ich zu meinem blauen Anhänger gemacht. Die Farbe habe ich ohne besonderen Absicht gewählt, nur später realisierte ich, dass es gut zu den aktuellen Ereignissen des Mangas Shingeki no kyojin passt. Es ist ja blau, wie der Ozean, zu dem einer der Charaktere sich sehnt... und dann sah es gerade so aus, dass seiner Traum nie erfüllt werden kann. (Schon gut, der Ozean mag in der Wirklichkeit ganz andere Farben haben  - weiß nicht, da ich auch nie gesehen habe. Für mich ist er blau*)

Und was passierte im vorletzten Kapitel? Ja bitte, sie haben endlich den Ozean erreicht! Aber...
Wir alle haben ja Träume. die uns Kraft geben. Wir brauchen an etwas glauben, um weitergehen zu können.
Aber wenn du nach viel Leiden und Kampf dein Ziel erreichen hast, und siehst, dass es gar nicht die Ende, sondern der Beginn ist... Bis jetzt hast du vielleicht darauf gehofft, dass wenn du diesen Punkt erreichst, wird alles gelöst, wirst du frei und froh. Du warst aber naiv - der schlimmste Teil kommt erst von da an...

Und ja, du kannst dich auch ähnlich fühlen, wenn nur eine BA-Ausbildung gemacht hast, und nicht gegen Titanen gekämpft hast. Unser Diplom hat ja auch blauen Umschlag ;)




2017. február 2., csütörtök

Freiheit - in allen Sinnen / minden értelemben :)

Dieser Anhänger wurde als Danksagung an meine Diplomarbeit-Betreuerin gemacht. Ich kann ja dieses Muster schon unter allen Umständen schnell fertigfädeln - auch während Lernen ;)

A konzulensemnek készült köszönetképpen ez a medál. Hát igen, ezt a mintát már álmomból felkeltve (illetőleg ez esetben két tétel közt) is gyorsan meg tudom fűzni...



2017. január 13., péntek

Csak a szokásos történet: karácsonyra hazacipeltem a gyöngyeimet, de se kedvem, se ötletem nem volt a fűzéshez. Most bezzeg, mikor vészesen közeleg a záróvizsga, és inkább Ranganathan facettáival kéne foglalkoznom, nem a  fazettázott gyöngyökkel, egyre-másra jönnek az ötletek. Na majd ha végzek valahára...
De addig is egy darabig most ez a medál lesz az utolsó - anyukám szülinapjára készült.


Nur die gewöhnliche Geschichte: obwohl ich  meine Perlen für die Weihnachstferien mitgebracht hatte, hatte ich weder Lust, noch Idee zum Fädeln. Jetzt aber, im Schatten der drohend nähernden Abschlussprüfung wimmelt es in meinem Kopf von Ideen und Plänen. Nun muss ich aber von den fazettierten Glasperlen zurück zu den Fazetten von Ranganathan,..
So bis dann hier ist das letzte Fädelwerk - es wird Geburtstagsgeschenk für meine Mutti.

2017. január 9., hétfő


Ezzel a medállal mondhatni új vizekre eveztem, hiszen eddig szinte sosem használtam ilyen türkizes-tengerkékes árnyalatokat (ha mégis, akkor is csak ezüsttel párosítva).
Igaz, az ihlet ezúttal is külső forrásból jött, méghozzá Jenny Dolfen egyik csodaszép képének (The harp no longer sings) színvilága adta az ötletet.
Már egy korábbi bejegyzésben is említettem, mennyire szeretem Jenny képeit, és (bár persze abszolút laikus vagyok) milyen nagyra tartom a munkásságát. Év vége felé végre rászántam magam, és megvettem a könyvét, illetve egy naptárat, és awww, azóta is oda-vissza vagyok értük... :)
Az a szépséges kép a könyv borítóján pedig csak nem hagyott nyugodni, ráadásul éppen találtam szép aranylüszteres türkizes-mentaszín gyöngyöket a Gyöngyszigetben, szóval, ez a medál lett az eredmény. Amúgy vettem újabb rézszínű gyöngyöket is, just sayin'... ;)


Früher habe ich quasi nie solche Türkis- und Seefarbtönen verwendet (wenn auch, dann nur mit Silber kombiniert).
Die Idee war aber nicht meine, die Farben dieses Anhängers wurden von einem der wunderschönen Bilder von Jenny Dolfen (The harp no longer sings) inspiriert.
Ich habe schon in einem früheren Post erwähnt, wie ich Jennys Kunst bewundere (Ihre Seite: http://www.jennydolfen.com/) Klar, ich bin nur ein Laier, wer nichts von Malerei versteht, ihre Bilder finde ich aber wunderschön. Im November hatte ich endlich die Möglichkeit, ihren Artbook und ein Kalender von ihr bestellen, und awwww, beide sind ja zauberhaft...
Das Artbook, das Kalender und eine Postkarte :)
Jenes wunderschöne Bild auf dem Umschlag des Buches ließ mich natürlich nicht ruhen, und da beim Einkaufen gerade schöne türkisfarbene Perlen gefunden habe, ist endlich dieser Anhänger entstanden. Übrigens habe ich wieder neue kupferfarbige Perlen gekauft, just sayin' ;)