Csak a szokásos történet: karácsonyra hazacipeltem a gyöngyeimet, de se kedvem, se ötletem nem volt a fűzéshez. Most bezzeg, mikor vészesen közeleg a záróvizsga, és inkább Ranganathan facettáival kéne foglalkoznom, nem a fazettázott gyöngyökkel, egyre-másra jönnek az ötletek. Na majd ha végzek valahára...
De addig is egy darabig most ez a medál lesz az utolsó - anyukám szülinapjára készült.
Nur die gewöhnliche Geschichte: obwohl ich meine Perlen für die Weihnachstferien mitgebracht hatte, hatte ich weder Lust, noch Idee zum Fädeln. Jetzt aber, im Schatten der drohend nähernden Abschlussprüfung wimmelt es in meinem Kopf von Ideen und Plänen. Nun muss ich aber von den fazettierten Glasperlen zurück zu den Fazetten von Ranganathan,..
So bis dann hier ist das letzte Fädelwerk - es wird Geburtstagsgeschenk für meine Mutti.
Üdv, kedves látogató, bárki légy is! Örülök, hogy idetaláltál, kellemes nézelődést! Welcome to my blog! Herzlich Willkommen hier! :)
2017. január 13., péntek
2017. január 9., hétfő
Ezzel a medállal mondhatni új vizekre eveztem, hiszen eddig szinte sosem használtam ilyen türkizes-tengerkékes árnyalatokat (ha mégis, akkor is csak ezüsttel párosítva).
Igaz, az ihlet ezúttal is külső forrásból jött, méghozzá Jenny Dolfen egyik csodaszép képének (The harp no longer sings) színvilága adta az ötletet.
Már egy korábbi bejegyzésben is említettem, mennyire szeretem Jenny képeit, és (bár persze abszolút laikus vagyok) milyen nagyra tartom a munkásságát. Év vége felé végre rászántam magam, és megvettem a könyvét, illetve egy naptárat, és awww, azóta is oda-vissza vagyok értük... :)
Az a szépséges kép a könyv borítóján pedig csak nem hagyott nyugodni, ráadásul éppen találtam szép aranylüszteres türkizes-mentaszín gyöngyöket a Gyöngyszigetben, szóval, ez a medál lett az eredmény. Amúgy vettem újabb rézszínű gyöngyöket is, just sayin'... ;)
Früher habe ich quasi nie solche Türkis- und Seefarbtönen verwendet (wenn auch, dann nur mit Silber kombiniert).
Die Idee war aber nicht meine, die Farben dieses Anhängers wurden von einem der wunderschönen Bilder von Jenny Dolfen (The harp no longer sings) inspiriert.
Ich habe schon in einem früheren Post erwähnt, wie ich Jennys Kunst bewundere (Ihre Seite: http://www.jennydolfen.com/) Klar, ich bin nur ein Laier, wer nichts von Malerei versteht, ihre Bilder finde ich aber wunderschön. Im November hatte ich endlich die Möglichkeit, ihren Artbook und ein Kalender von ihr bestellen, und awwww, beide sind ja zauberhaft...
Das Artbook, das Kalender und eine Postkarte :) |